Értse meg az Incoterms-et és válassza a megfelelőt vállalkozásához.
Az Incoterms (International Commercial Terms) szabványos kereskedelmi klauzulák, amelyek megosztják a felelősséget az eladó és a vevő között. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) adja ki őket; a hatályos kiadás az Incoterms 2020.
Négy kérdést rendeznek: ki fizeti a fuvart, ki biztosítja, ki vámoltat, és hol száll át a kockázat. A helyes klauzula megelőzi a nemzetközi kereskedelem vitáinak és váratlan számláinak nagy részét.
Amit nem szabályoznak: a fizetési feltételeket, a tulajdonjog átszállását, sem azt, mi történik hibás áru esetén. Ezek az adásvételi szerződésbe tartoznak.
Az Incoterms 2020 11 klauzulát tartalmaz, két csoportban. BÁRMELY FUVAROZÁSI MÓD: Incoterm — Név — A kockázat átszáll EXW — Ex Works — Az eladó telephelyén FCA — Free Carrier — A fuvarozónak való átadáskor CPT — Carriage Paid To — A fuvarozónak való átadáskor CIP — Carriage and Insurance Paid To — A fuvarozónak való átadáskor DAP — Delivered At Place — A kiszolgáltatás helyén DPU — Delivered At Place Unloaded — A kirakodás után DDP — Delivered Duty Paid — A kiszolgáltatás helyén CSAK TENGERI ÉS BELVÍZI FUVAROZÁS: Incoterm — Név — A kockázat átszáll FAS — Free Alongside Ship — A hajó oldalánál FOB — Free On Board — A hajó fedélzetén CFR — Cost and Freight — A hajó fedélzetén CIF — Cost, Insurance and Freight — A hajó fedélzetén
Attól függ, melyik oldalon áll, és a lánc mekkora részét akarja irányítani. HA ÖN AZ ELADÓ: • Most kezdi az exportot: EXW vagy FCA — a logisztikát bízza a vevőre • Tapasztalt: DAP vagy DDP — vegye át az irányítást, és árazza be • Óvatosan: kerülje a DDP-t, ha nem ismeri a célország vámtételeit HA ÖN A VEVŐ: • Irányítást akar: EXW vagy FCA — a fuvart maga szervezi • Egyszerűt akar: DDP — az eladó mindent elintéz • Középút: DAP — az eladó szállít, a behozatalt Ön vámoltatja KONTÉNERHEZ: FCA, nem FOB. ÖMLESZTETT TENGERI ÁRUHOZ: FOB, CFR és CIF egyaránt működik. NAGY ÉRTÉKŰ ÁRUHOZ: CIP, vagy CIF a saját biztosításával kiegészítve.
EXW exportra. Az eladónak nincs exportőri státusza, mert az áru soha nem hagyja el a telephelyét az ő ellenőrzése alatt. Használjon helyette FCA-t. FOB konténerre. A FOB hajóra való berakodásra készült. A konténert a terminálon adják át, nem a hajón, így a szerződésben rögzített kockázatátszállási pont nem egyezik a valósággal. Használjon FCA-t. Azt hinni, hogy a CIF biztosítást jelent. A CIF csak minimális fedezetet ír elő — az érték 110%-át, teljes kár esetére. A károk többsége nincs fedezve. Kérjen CIP-et, vagy kössön saját biztosítást. Homályos helymegjelölés. A "FOB Kína" nem szállítási hely. Írja ki: "FCA Sanghaji kikötő, Yangshan terminál". DDP a vám ismerete nélkül. DDP mellett az eladó mindent fizet, a vámot és az import áfát is. Ha a tételek ellenőrzése nélkül árazza, az ár rossz lesz. Előbb ellenőrizze, vagy használjon DAP-ot.
IMPORT KÍNÁBÓL — FOB Sanghaj Ön fizeti: • A tengeri fuvart Sanghajtól Koperig • A tengeri biztosítást • A koperi terminálköltségeket • A vámkezelést, a vámot és az áfát • A kiszállítást Kopertől Budapestig Az eladó fizeti: • A belföldi fuvart a sanghaji kikötőig • Az exportvámkezelést • A fedélzetre való berakodást UGYANEZ AZ IMPORT — DDP Budapest Ön fizeti: • Semmi továbbit — minden benne van az árban Az eladó fizeti: • Mindent a raktárától az Ön ajtajáig, a magyar vámmal és áfával együtt A második egyszerűbbnek látszik, és általában többe kerül, mert az eladó olyan kockázatot áraz be, amelyet nem tud megmérni.
Az eladó minimális kötelezettsége. A vevő az eladó telephelyén veszi át az árut, és onnantól mindent visel — beleértve az exportvámkezelést, amelyet jogilag gyakran nem is végezhet el.
Az eladó a megállapodott helyen adja át az árut a fuvarozónak, és intézi az exportvámkezelést. A helyes választás konténerekhez, és a gyakorlatban ez váltja ki az EXW-t.
Az eladó a hajó fedélzetén szolgáltatja ki az árut. A költség és a kockázat a berakodástól száll a vevőre. Csak ömlesztett áruhoz — konténerhez használjon FCA-t.
Az eladó fizeti a fuvart és a biztosítást a rendeltetési kikötőig. A kockázat mégis a berakodáskor száll át, az előírt fedezet pedig minimális — nem az, amit a legtöbben feltételeznek.
Az eladó a megnevezett helyre szállít. A vevő rakodja ki és vámoltatja be. Ésszerű középút, ha a vevő ismeri a saját vámtételeit.
Az eladó maximális kötelezettsége — a vevő ajtajáig, megfizetett vámmal és áfával. Csak akkor fogadja el, ha ismeri a célország importvámjait.
Önmagukban nem. Nemzetközileg elismert szabvány, és attól a pillanattól kötik Önt, hogy beleírja a szerződésbe — épp ez a lényegük. A klauzula és a hely megnevezése megszünteti a vitát arról, kinek mit kellett volna fizetnie.
A FOB tengeri klauzula: a kockázat akkor száll át, amikor az áru a hajó fedélzetén van. Az FCA bármely fuvarozási módra érvényes: a kockázat akkor száll át, amikor az árut a megnevezett helyen átadják a fuvarozónak. Konténerhez az FCA a helyes, mert a konténert a terminálon adja át, nem a hajón.
Az eladó — mindent, a célországbeli import áfát is. Ez azt jelenti, hogy az eladónak ott áfaregisztrációra lehet szüksége, ami sokaknak nincs. Ha a szállítója úgy ajánl DDP-t, hogy nem ismeri az Ön vámtételeit, számítson vagy váratlan számlára, vagy a határon rekedt küldeményre.
Ha most kezdi, a CIF vagy a DDP: a szállító szervezi az út nagy részét. Ha tapasztalt, a FOB vagy az FCA: Ön irányítja a tengeri szakaszt és a célállomási költségeket, ami rendszerint olcsóbb, mert a szállító fuvardíjrése CIF mellett láthatatlan.
Nem. Csak a költséget és a kockázatot osztják meg. A tulajdonjog az adásvételi szerződés és az arra irányadó jog szerint száll át — az külön kikötés, és gyakran külön joghatóság.
Mert a CIF szándékosan választja szét a költséget a kockázattól: az eladó fizeti a fuvart és a biztosítást a célállomásig, de az áru a vevő kockázatára utazik attól kezdve, hogy a fedélzeten van. Ha a tengeren megsérül, a vevő érvényesíti a biztosítást — az eladó pedig már megkapta a pénzét.